ebből az évadból. Április elején elkezdődik
a 2.ÉVAD! ^^ Jó olvasást kívánok, remélem tetszenni fog.
A napsugarai égették a retinámat Kemény ágyam kicsit nyomja a derekam. A mellettem fekvő fiúhoz szorosan hozzá bújtam, mert sokáig nem fogom. Fürkészni kezdtem kidolgozott hasát és kockái körül köröket rajzoltam. Nyakamhoz bújt.
-Nem akarok felkellni -dünnyögte.
-Nem is kell -nevettem.
Lábam átraktam derekán és bekapcsoltam a TV-t.
-Nehéz vagy -ütött hasamra.
-Hé! Egész jól tartom a súlyom -lázadtam fel. Testével, fölöttem támaszkodott, s hajamat össze borzolta.
-Szeretlek -erősen szorított. Miért kell ezt most? Sokkal jobban nehezemre fog esni elmenni. Két napom van össz-vissz.
-Én is szeretlek -simítottam meg tarkóját.
Két emberke nevetve rontott be. Nem zavartatták magukat és ezen én is röhögtem.
-Sziasztok! -köszönt JiMin.
-Mi járatban? -szállt le rólam Kookie.
-Jöttünk beszélgetni -ült le a földre Jeni.
-Áh, értem -feküdtem hasra.
-Képzeljétek el, JiMin megfogja kérni a kezem -habogta Jeni. Összevissza forgattam szemem. Biztos ez? ChimChim énekes és sztár. A rajongók ennek nem fognak örülni. Köhintettem egyet és a telefonomat vettem kezembe. Megnéztem az MV nézetségi számát. Jól pörög.
-Elmentek boltba? -kérdeztem a két fiútól.
-Persze -válaszolt JiMin. Kook kimászott az ágyból és öltözni kezdett.
Kaptam egy homlok puszit és elmentek.
Elmeséltem Jeninek a dolgokat. Kicsit ledöbbent. Csalódottságot tükrözött szeme.
-Sajnálom -babráltam karkötőm. Megölelt.
-Ugye JungKook tudja? -beszélt hallkan.
-Nem, és míg elnem megyek addig nem is fogja -sóhajtottam.
-Mikor mész? -törölt le egy sós folyadékot arcáról.
-Holnap délelőtt -csuklott meg a hangom.
Jól meggondoltam? Biztos, hogy itt hagyom az életem legjobb dolgát? Aigoo! Már nem hátrálhatok.
-Segítel gyorsan összepakolni? -álltam fel és a bőröndömet vettem elő. Bólintott. A szekrényemből mindent kidobtam a földre. Elkezdtük a fontos dolgokat összehajtani. Tíz perc alatt ezzel végeztünk. A gyűrűmre néztem és elmosolyodtam. Még az éjjeli szekrényemről levettem a képet amin Kookieval vagyok. Amit nem fogok ma használni, sminkeket, egy neszeszerbe pakoltam.
Betoltam az ágyam alá és nagy levegőt véve mentem ki a konyhába. Mark itt van HyAmival. Mosolygva néztem rá, jelezve, hogy semmi sem változott.
Két nevető fiú jött be a bejárati ajtón.
Lepakoltak az asztalra és JungKook hátam mögé tévedett.
-Gyere -nem engedett el, így csoszogtunk a szobámba.
-Mit akarsz? -nevettem.
-Semmi olyan dolgot. Csak játszani -dőltött le az ágyra. Nyakamat kezdte el puszilgatni és levette a haspólóm, majd én is megszabadítottam fekete pólójától. Hajába túrtam és közelebb húztam. Egy enyhe csókot leheltem vérpiros ajkaira. Beleharapott alsó ajak párnámba, amire felsóhajtottam.
-Rohadtul tudod mit imádok -néztem fekete szemébe.
-Téged -ölelt meg. -Senkit nem szerettem még így -feküdt le mellém.
-Én sem. Csak félek, hogy megunsz egyszer. -bámultam a plafont.
-Hülye. Akkor is szépen emlékezek vissza ezekre a pillanatokra. -simított végig hasamon.
Jeni szemszögéből*
Kézen fogva sétáltunk meg Choa szobájába. Olyat láttam amit nem akartam. Leültem a földre.
-Sziasztok! -köszönt JiMin.
-Mi járatban? -szállt le barátnőmről Kookie.
-Jöttünk beszélgetni -mosolyogtam.
-Áh, értem -forgolódott Choa. Mintha valami baj lenne.
-Képzeljétek el, JiMin megfogja kérni a kezem -habogtam. Cho megforgatta szemét. Nem tudom mi a gondja.
-Elmentek boltba? -kérdezte a két fiútól.
-Persze -válaszolt JiMin. JungKook felöltözött. Kicsit zavarba jöttem, de nem volt észre vehető. Mégis csak egy boxerben mászkált. Melyik lány nem lenne zavarban?
JiMin megcsókolt és kimentek.
-Jeni! Elkell mondanom valamit -komolyan nézett rám Choa.
Elmondta a történetet. A szívem megszakadt. Nem akarom elhinni.
-Ugye JungKook tudja? -beszéltem hallkan.
-Nem, és míg elnem megyek addig nem is fogja -sóhajtott.
-Mikor mész? -töröltem le egy sós folyadékot arcomról.
-Holnap délelőtt -csuklott meg a hangja.
Mi? Már holnap? Ezt nem akarom felemészteni.
-Segítel gyorsan összepakolni? -vette elő nagy bőröndjét. Bólintottam. A szekrényéből mindent kidobott a földre. Elkezdtük a fontos dolgokat összehajtani. Tíz perc alatt ezzel végeztünk. Még egy képet elrakott. Szegény Kook. Mit fog át élni. Csalódtam most Choaban. Ez nem ő. Nem hagyná itt csak úgy. Annyi mindenen mentek keresztül.
-Készen vagyunk -mosolygott. Nem válaszoltam. Lassan kiballagtam a konyhába és leültem a székre.
Annyira nem csípem ezt a Mark gyereket. Legszívesebben egy kanállal csapnám le. Nevetve lépett be JiMin és JungKook. Choa és Kook a szobába ment.
-JungKook nem lehetsz sokáig, nert próba -kiabált utána JiMin.
Akkor úgy nézki most vannak utoljára együtt. Ettől a gondolattól csak nőtt az idegességem. Nem tudom miért zavar ennyire. Egy megvető pillantást vetettem Markra.
-Menjünk ChimChim -álltam fel és betoltam a széket.
-ChimChim? Ez milyen név? -röhögött Mark.
-Menj már aludni -ráncoltam össze szemöldököm és megfogtam JiMin kezét.
Choa szemszögéből*
-Mennem kell -jelentette ki Kook. -Holnap délután jövök -adott egy csókot. Valahogy elkell tőle köszönnöm, hogy ne legyek feltünő.
Szorosan megöleltem és beszippantottam illatát. Elengedtem.
Rámosolyogtam és ki is viharzott.
Párnámba fúrtam fejem és útnak eresztettem könnyeim.
Másnap reggel*
Unottan keltem ki. Hány óra? Megnéztem a telefonom kijelzőjét.
Maradt egy órám délig. Remek.
Felvettem fekete farmer nadrágom és farmer ingem. Egy cetlire felírtam két szót és a szekrényemre raktam.
A fürdőbe mentem. Kimostam a fogam és a hajamat leengedve hagytam.
Raktam egy kicsi sminket.
A tükerbe néztem. Csak bámultam magam, mintha egy senkit látnék benne.
HyAmi állt meg az ajtóban.
-Hogy vagy? -kérdezte.
-Soha jobban -válaszoltam. Persze nem volt igaz.
-Na! Eljött az idő -mentem az utazómért.
Megöleltem barátnőmet.
-Vigyázz magadra! -veregedtem hátba.
Fájt, hogy Jenitől nem tudtam elbúcsúzni.
Mosolygtam és a hátsó lifthez mentem.
Intettem. Barátnőmnek potyogott a könnye. Én visszafolytottam.
Kiléptem a friss levegőre. Markot megláttam a taxis kocsi előtt. Elvette a csomagom. Nem szólt semmit. Jobban jár. Gondolom eltudja képzelni mi zajlik le bennem.
Az épület harmadik emeletéről meghallottam JungKook és Suga hangját.
-Menjünk -csaptam be a kocsi ajtót. Mark a kezébe vette telefonját és kissé sietve írt. Fejemet az ablaknak döntöttem és lecsuktam szemem.
Elkezdett esni az eső. Néztem ahogy az üvegen lecsöpög a vízcsepp.
A kocsi nagyot fékezett. A parkolóban kiszálltam és Mark segített vinni a bőröndöm. A jegyet a kezembe adta.
-Szállj fel, megyek utánad -tettem amit mondott. Megkerestem a repülőt és gyorsan felszálltam. Helyet foglaltam, miközben jött egy SMS.
"Choa! Nagy gáz van. Kookie elment a reptérre. Elvileg valaki írt neki. Volt itt is. Sírt. Lehet még látod" -ahogy ezt olvastam kétségbeestem.
Mark leült mellém.
-Na én alszok -jelentette ki.
Kinéztem az ablakon.
JungKook egy fehér pólóban, ami átvan ázva keresi a gépet, de nem találja.
Éreztem, hogy a gép elindult és lassan emelkedik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése