Egy mellettem fekvő hangos szívdobogására keltem fel. Tenyere a pólóm alatt simogatta a hátam, így gondolom, hogy ki. Kinyitottam szemem és kellő képpen mosolyogtam.
Megcsókoltam gyengéden a fiút és egyből mellkasára húzott. Kezem a szívére helyezte.
-Hallod? -tartott meg a másik kezével -Ez érted dobog -elvesztettem az erőm és csak arra gondoltam vissza amit mondott. Belepirultam. Ez rettentő aranyos volt.
-JungKook -öleltem meg.
-Holnap debüt nap -vigyorgott.
-Már holnap? -ültem le.
-Igen. Kéne kapnom valamit -nézett rám egy kaján mosollyal.
Ezt a pillanatot nagy zaj zavarta meg. Ujjainkat összekulcsolva léptünk ki az ajtón. Hét fiú és HyAmi.
-Mit keresnek ezek itt? -suttogta Kook.
Hát még most sem csípi a got7-et. Szemem Markra és Hyre tévedt. Csókolóznak. Tátott szájjal figyeltem őket. Miért pont Mark? Fejemet JungKook vállának döntöttem. Legalább nem kell attól félnem, hogy majd az úton rám mászik vagy valami.
-Sziasztok! -köszöntem.
-Szia Cho! Hogy vagy? -ugrált körbe BamBam.
-Jól vagyok, köszi -mosolyogtam. -Mi járatban?
-Rég láttunk és gondoltuk feljövünk -felelt helyette Jackson.
-Kedves tőletek. Kértek valamit? -mentem a hűtőhöz.
-Nem kérünk -én kivettem magamnak egy rostos alma levet és kiöntöttem. Kookra néztem aki unottan nézi telefonját. Hy és Mark eltűnt.
-Amúgy mióta vannak együtt? -bicentettem fejemmel.
-Két hete -mosolygott Yugyeom.
Csodálkozom, hogy még nem mondta.
Leültem JungKook ölébe.
-És ti mióta vagytok együtt? -kérdezte BamBam.
-Több, mint fél éve -magabiztosan mosolyogtam. Éreztem két tenyerét combom körül.
-Skacok nekünk van egy kis dolgunk -vakarta meg tarkóját JungKook és felállított.
-Menjetek csak! -bólogattak.
Csuklómat megszorította, így húzott a lifthez. Ölébe vett és az ezüst színű acélnak szorított. Hajába túrtam. Csoszogva szálltunk ki és mentünk a szobájába.
-JungKook keresett apád -üvöltött utánunk JiMin.
-Jól van -csukta be az ajtót. Nem érdekelte annyira. Látszott rajta, hogy jelen pillanatban csak egy valamit akar.
Lassú léptekkel fektetett le az ágyra. Hasamat kezdte el piszkálni. Lábaim dereka körül össze kulcsoltam. Pólójától megszabadítottam, majd' ő a nadrágomat lazította meg. Tenyerét a combom belsején végig húzta.
Ajtó nyikorgásra kaptam fel a fejem.
-Srá..cok! -vörösült el JiMin. -Hoztak egy levelet Choa, ami szerintem fontos lenne -lehajította az ágyra és becsapta az ajtót. Kicsit ciki volt a dolog.
-Aish! Nézd meg! -szállt le rólam. Nehézkesen felültem és széttéptem a négyzet alakú borítékot.
Hangosan olvastam fel.
"Szia kedves Choa!
A debütálásodat előrébb hozzuk. Van két heted gyakorolni és felvenni a klipet. Bővülnek az óráid is. Holnap reggel a hang terembe reggel hatkor legyél ott.
Üdvözlettel: Menedzser"
Ijedten néztem Kookra. Két hét? Nekem egy hónap is kevés lenne.
-Nyugi. Dalszöveget mindenképp segítek írni vagy Suga -gugolt le elém.
-Tényleg? -fogtam meg kezét.
-Persze -puszilt homlokon. -Kezdjünk bele? -kérdezte.
-Felőlem -álltam fel egy tollért meg egy papírért.
Leültünk a földre egymás mellé és pár perc néma csönd után megszólalt.
-Képzeld először azt el, hogy miről fog szólni. Utána merülj el az ötletedbe és írd le. -mondta mosolyogva.
Elgondolkoztam. Miről szóljon?
-Szólok előre, hogy a rapp jobban megy -mutató ujjamat feltartottam.
Elég sok idő eltelt, aztán beugrott a dolog. A fiatalság. Gyorsan leírtam a lapra körülbelül húsz mondatot és kezébe nyomtam.
Elmerülve olvasgatta.
-Hát ehhez több kell, mint én. Szóljak Suganak? -ugrott fel.
Vállat vontam.
Kiment és egy Sugaval jött vissza. Hogy tudta meggyőzni?
-Na mondjad! -mosolygott Yoongi.
Átnyújtottam a papír darabot. JungKook kiment. Gondolom nem akar zavarni.
-Nehéz lenne? -motyogtam.
-Nekem nincs olyan, hogy nehéz. -ült le mellém. -De cserébe valamit kéne adnod -vigyorgott.
-Mit? -sóhajtottam.
-Egy csók. -csapta össze tenyerét.
Gondolkodásom után sietve lekaptam, de nem engedte, hogy elváljak tőle. Csókján éreztem az érzéketlenséget, de én mégsem tudtam elereszteni.
Elég közel húzott magához. Tenyerem mellkasára raktam, ő meg derekamra rakta az övét. Bűntudatom kelletkezett. Fejemet fogva elhúzódtam.
-Megírom egyedül -állt fel. -Majd áthozom. -nem válaszoltam. Kimentem a konyhába egy pohár vízért. Jeni és Kook a kanapén ültek.
Mostanában megvagyok húzatva.
Megváltoztam. Az elutazás, most Suga. Talán nem is baj, hogy távolabb leszek kicsit. Új életet kell kezdenem. Ha nem is JungKookkal, akkor egyedül. Tudom csalódott lesz és kiábrándul belőlem, de ettől függetlenül én nem fogom elfelejteni. Megtanított szeretni és számomra ő az egyetlen.
Leültem a pult mögötti bárszékre és úgy néztem a TV-t, aztán lerakva fejemet elaludtam.
Reggel korán keltem és nem ott ahol elaludtam. Mellettem senki és egy árva lélek nem mászkált. Áh, gondolom azért, mert debüt nap és van egy csomó dolguk. Kikószáltam az ágyból. Felvettem egy kényelmes nadrágot és egy haspólót. Mindjárt hat óra és még sehol sem tartok.
Az asztalon egy papírt vettem figyelembe. Kezembe vettem és olvasni kezdtem a dalszöveget. Hát ezt Suga elég jól összehozta. Nagyon tetszik.
Bedobtam a táskámba és mentem a cipőmért.
-Jó reggelt! -mosolygott Jeni.
-Óh, már fent vagy? -támasztottam meg magam a falnak.
-Igen. Hogy vagytok amúgy? -feküdt hasra a földön.
-Elvagyunk. Ti? -kérdeztem.
-Hát mostanság JiMinnel van valami, de nem mondja el -mondta keservesen.
-Vedd rá, hogy avasson be. De nekem most sietnem kell. Pussz! -dobtam egy levegő puszit és rohantam is a másik épületbe. Szememmel keresni kezdtem az ajtót. BTS bejáratánál kiabálasokat hallottam. Nem nyitottam be és nem is álltam ott sokáig.
Még pár métert mentem, aztán benyitottam a hang terembe. Senki nem volt bent, pedig már elmúlt a megbeszélt idő. Levegőt kapkodva leültem. A kör alakú mikrofont behelyeztem a konektorba és elkezdtem énekelni. Többször is átismételtem és annál jobban szerettem bele a zenébe.
Bejött a menedzser.
-Jó reggelt! -ült le velem szemben.
-Jó reggelt! -meghajoltam.
-Térjünk a lényegre. Szóval jövőhét után ilyenkor debütálási nap. Ez alatt a két hét alatt felkell venned az MV-t. -mosolygott. -A koreográfusod a szokásos időbe megy. Írd ezt alá -tolt az orrom elé egy papírt és egy tollat. Gyorsan aláfirkantottam. -Köszönöm! Most pedig jó gyakorlást! Ja és holnap után teaser fotózás -intett és már ment is. Hát ez gyors volt.
Zongorán, gitáron átpróbáltam megállás nélkül. Öt óra hossza éneklés. Álmomból felkeltenének kivülről tudnám.
Fejemet lehajtottam. Egy kicsi kellett volna ahhoz, hogy elaludjak, de bejött Mark.
-Hát te? -csaptam fejemre a kottát.
-Jöttem megbeszélni a dolgokat -mosolygott. -Na akkor! Debütálásod után egy héttel indulunk. Az épület hátánál fogunk majd találkozni. Nem szeretném, hogy a pasid botrányt csapjon, szóval ne szólj semmit. Egyelőre ennyi. Aztán koncertek egy huzamba -ütött a zongora tetejére.
-Rendben! És köszönöm -fogtam meg kezét. Nem mondott semmit csak megölelt.
-Majd még beszélünk! -nézett vissza az ajtóból.
Még vártam pár percet, majd lassan elindultam a tánc terembe.
Telefonomat nyomkodtam. Egy puha mellkasba ütköztem.
-Bocsi -néztem fel. -TaeHyung. Szomorúnak tűnt.
-Én hibám -mondta kedvtelen hangon.
-Mi a baj? -fogtam meg a vállát és ő leült a falnak támasztva magát.
-A srácok azt mondták, hogy jöjjek el. Pihenjek. Hiányzik Hy -futott ki egy könnycsepp a szeméből. Nyugtató ölelést adtam neki.
-Nyugalom. Majd rá jön, hogy nem való neki Mark -ütögettem meg hátát. -Most én sietek. -felpattantam és rohantam is.
Egy egész délután át tanított meg egy fél koreográfiát a tanár. Rengetegszer gyakoroltatta velem. Hogy van benne ennyi energia? Már az első húsz percbe elfáradtam. Alig engette, hogy megálljak vagy igyak. Megdolgoztat. Szerencse, hogy jött hozzám JungKook. Megengedte, hogy beszélgessünk és feladta, aztán elment. Nem is baj.
-Hallhatom a szöveget? -dobta le magát az ott lévő kanapéra.
-Tessék -adtam kezébe a CD-t. -Indítsd el.
Én úgy gondoltam, hogy egyszer-kétszer még át gyakorlom és megyek aludni.
A tükör elé álltam és nézegettem magam, míg nem szólalt meg a hangfal. Néhányszor ránéztem Kookra. Folyamatosan bámult, de próbáltam figyelmen kívül hagyni.
A tánc végére beleraktam pár gimnasztikát is. Átfordulásnál megcsúszott a kezem és hátra estem. Rendesen megéreztem, de különösebben nem fájt.
-Te lány! Nincs semmi baj? -gugolt mellém Kook. Még mindig a hátamon feküdtem. Tekintetünk találkozott. Síri csend uralkodott a terembe.
-Nincs semmi. Jól vagyok -mondtam hallkan. Fekete szeme hatása alatt voltam. -Eljössz majd a teaser fotózásra? -ültem törökülésbe.
-Megpróbálok -ölelt meg.
-Én már szerintem megyek hazafelé. Álmos vagyok -álltam fel és táskámhoz mentem.
-Elkísérlek! -megfogta kezem és csendben sétáltunk.
Pár nappal később*
Megvolt a teaser fotózás tegnap. Ma pedig az MV forgatás. Kicsit félek és izgulok. Jeni és Hy azt mondta elkísér.
-Készen vagytok? -jó kedvel kiabált HyAmi.
-Én igen! -álltam meg az ajtóba. Elő jöttek és indultunk is a helyszínre.
Kipletykáltuk magunkat, röhögtünk jó sokat. Megnéztem a cetlit amire felvan írva a cím.
-Itt is vagyunk -álltam meg az épület előtt. Hosszú, magas és lerombolt. Szerintem ez egy régi iskola volt. Bementünk. Kamera mindenhol. Egy nő egyből elkezdett öltöző szerűségbe húzni. Az helyiségbe volt egy nagy tükör és egy sminkes asztal. Fel volt akasztva pár ruhadarab a fogasra.
-Válassz, utána ülj le és minden egyéb dolgot megcsinálok! -utasított.
Csipőre tett kézzel álltam meg a ruhák előtt. Sok-sok perc gondolkodás után döntésre jutottam. Egy egész rövidke nadrág és egy atléta ami tiszta csipke volt, csak a melltartós felülete volt eltakarva rendesen, fekete dzseki és egy piros tornacipő. Ezt mindet gyorsan magamra kaptam és leültem.
Barna hajamba tettek sötét kékes színezéket, majd' begöndörítették.
Elég sok sminket raktak fel. Utolsónak még megigazgatta rajtam az anyagot és kiküldött.
-Úristen! Gyönyörű vagy! -piszkálták meg ruhámat Jeniék.
A férfi megsem engedte, hogy váltsak velük két szót. Elmutogatta, hogy mit csináljak.
Elég sokszor átkelletett venni, mert valamit mindig elcsesztem. Van egy kifejezetten kedvenc részem. Rohadt fárasztó egy forgatás. Egy darabig nem szeretnék újat.
-Készen vagyok! -mikor ezt kimondta felsikítottam. -Hívunk ha kész a végeredmény -fordult el. Nagyot sóhajtottam és a kijárat felé indultam. Fáradt voltam. Semmi mást nem akartam csak aludni, de előbb rágyújtok.
-Van valamelyikőtöknél cigi? -fordultam a két lány felé.
-Tessék -nyújtott felém Hy egy szálat és gyújtót.
Kicsit nyugtató volt letüdőzni és kifújni.
Percek múlva JungKook termett előttem. Azt hittem lefog szidni, de nem. Átölelt.
-Hogy ment? -puszilta meg homlokom.
-Mondhatni jól -kivette a kezemből a csikket.
-Mi megyünk Choa. Majd beszélünk -fordultak sarkon barátnőim és mentek is.
-Átfújom a füstöt -meglepődötten néztem a fiúra. Közelebb hajolt és átadta, majd' hevesen megcsókolt. A falnak szorított. Levegő hiány miatt elkellett válnunk egymástól.
-Rohadtul vágyom már rád! -nézett szemeimbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése