-Normális vagy? -idegesen ordítottam le.
-Teljes mértékben. -vigyor ült ki arcán.
Megforgattam szemem, s leültem. Más választásom nem volt. Velem szemben helyezkedett el. -Hiányzol. -nézett rám. Mit tudnék erre mondani? Most tényleg bizonyította, hogy szeret. Nem kéne tovább kínoznom.
-Három hete nem érintkeztünk. Tudod, hogy ez milyen rossz? Főleg egy fiúnak. Akinek elvileg van barátnője. Annyira jól kitaláltad ezt a szünetet nélkülem. Bár mit vártam egy gyerektől?!. -méghogy gyerek.
-Ha kioktatást akarsz akkor inkább hagyjál! Tudtommal ezt a tudatlan "gyereket" szereted. -mutattam idéző jelet. -Mióta számít neked a kor külömbség? -csaptam a padlóra és a gyűrű csattanása is hallatszott.
-Nekem egyáltalán nem számít. Csak meg is lehetett volna beszélni -csúszott mellém. Lehet igaza van, de ez nekem jót tett.
-JungKook! -rám nézett érdeklődő fejjel. -Ha elmennék mit csinálnál? -szorítottam ökölbe kezem.
-Belehalnék. Mond, hogy maradsz a seggeden! -ugrott fel. Nyújtottam a kezem, hogy állítson talpra.
-Persze, maradok. -kezem mellkasának döntöttem, kissé félénken. -Tudod mennyire szeretlek te idióta? -mosolyogtam és fejemet is mellkasához raktam. Hallottam gyors szívverését. Illatát beszippantottam.
Ölébe vett és csókolózni kezdtünk. Annyira hiányzott már ez. Alsó ajkába haraptam. Erre olyan érzékeny. Most is belenyögött a csókba.
Gyomromba a pillangók megállás nélkül repkedtek.
Lerakott. Vigyorogtam.
-Most már kimehetünk. -mutogattam.
-Öhm...nem tudom, hogy kell vissza csinálni. -túrt fekete hajába. Nevettem és megnyomtam a csengő figurás gombot. Húsz percet biztos itt voltunk. Két csávó segített kijuttatni. Leordibálták a fejünket, hogy legyünk óvatosabbak.
-Elmegyünk valahova? -hajam piszkálta.
-Felőlem. -rántottam vállat. -Szerintem veszek pár dolgot karácsonyra. -fogtam meg kezét.
Sokkal jobban érzem magam, hogy újra vele vagyok.
Pláza volt a cél.
-Amúgy ki Amival az a pasas? -érdeklődően kérdezte.
-Csávója. Miért?
-Azt valahogy gondoltam. -röhögött. -Csak V kiváncsiskodott.
-Megérdemli. -puffogtam az orrom alatt amire inkább nem felelt.
Szinte minden boltot megrohamoztam és mindegyikből vettem egy-két dolgot. Hynek vettem egy 'BFF' feliratú pólót, Jeninek egy boka láncot. Azt hiszem azt mondta, hogy imádja. Hát remélem örül neki. A fiúknak is vettem pár dolgot, de JungKooknak fogalmam sincs, hogy mit kéne. Minek örülne?
A nyaklánc. Amit szülinapjára szerettem volna. Igen az tökéletes lesz.
Vigyorogtam, a szembe jövők tuti komplett idiótának néztek.
Találkoztunk Yugyeomékkal. Meglátta őket Kook és egyből megragadta a kezem. Olyan cuki mikor féltékeny.
-Sziasztok! -köszönt Jackson. JungKookkal kezet fogott.
-Hát már te megint itt legyeskedsz? -motyogott Yugyeom.
-Nem tudtam, hogy nem lehetek a barátnőmmel. -mutatta fel kezünket. -Oops! Megsértettem a pici szíved? -gúnyolódott. -Azt hiszed nem látok át rajtad? -lökte hátrébb. Én végig néztem ezt a "veszekedést" amit nem értettem.
Imádom mikor ennyire elgurol az agya.
-Choa úgy megbánod ezzel a sráccal. -bicentett felém Mark. Ő most miért avatkozott bele?
-Lehet, de az engem most nagyon nem érdekel. -köhintettem. -Gyere! -húztam JungKookot aki nagy nehezen indult el.
-Gyűlölöm azt a kettőt csak, hogy tudd! -magyarázta egy nagy csend után.
-Észre vettem. -húztam fel szemöldököm.
-Egyáltalán nem tetszik, hogy barátkozol velük! -haladt mellettem, tenyerem még mindig tenyerén pihent.
-Tudnak jó fejek is lenni hidd el. Esélyt nem adsz nekik. -húztam el szám.
-Na vajon miért. -motyogott.
-Én is ezt kérdezem. -állítottam meg.
-Nem veszed észre, hogy mindkettő beléd van esve? -lépett közelebb hozzám.
-És én ezzel mit csináljak? Érdekel ez engem? Egyáltalán nem. -röhögtem. -Na, ne durcizz, hanem szedd a lábod. -engem tényleg nem érdekelnek. Nem az eseteim és kész. Barátaim lehetnek, de akadjanak le rólam. Lehet tényleg rossz ötlet elmenni Markal, de nagy lehetőség lenne.
Csendben mentünk hazafelé egész úton. A dormomba jöttünk fel. MyungSoo már megint itt van. Nem zavar, de én nem bírom.
Most HyAmi részéről jön egy megható beszéd amit sose tudok elkerülni.
-Ó, hát ti? Én megmondtam. Aigoo! Olyan édesek vagytok. -kulcsolta össze ujjait. Ilyenkor nem tudom mit érez. -Nem bírjátok egymás nélkül és ez olyan aranyos.
-Oké Hy, elég volt, mert ez már túl nyálas. -mondta bizaran Kook. -De ami igaz az igaz. -nevetett.
HyAmi szemszögéből*
Myungal már elég régóta együtt vagyok, de valami hiányzik ebből a kapcsolatból. A megértés, szenvedély, szerelem. Taeval ez mind megvolt.
-Kicsim! -törte meg barátom az elmém. -Elmehetnénk kajálni. -ölelt meg hátulról.
-Ne haragudj most nincs kedvem. -kamu mosolyt festettem.
-Öhm..de nekem most mennem kéne. -amint kimondta, két szerelmes tört be az ajtón. Végre megint együtt vannak. Őszintén szólva már untam, hogy Choa állandóan rinyál. Rajtam töltötte ki a stresszét. Most lesz ami lenyugtassa.
-Ó, hát ti? Én megmondtam. Aigoo! Olyan édesek vagytok. -kulcsoltam össze ujjaim. -Nem bírjátok egymás nélkül és ez olyan aranyos.
-Oké Hy, elég volt, mert ez már túl nyálas. -mondta bizaran Kook. -De ami igaz az igaz. -vigyorgott. Szerencsés a barátnőm vele. JungKook és Myung kezet fogtak. Soo adott egy puszit és elment.
Hárman még sokáig beszélgettünk vagy is csak ketten, mert Süti csak hallgatta. Hívott J-Hope. Mit akarhat? Régen voltam náluk. Bátyám és alig találkozunk. Ez így nem jó, de V miatt nem szeretnék felmenni.
-Menjél! Hagyd figyelmen kívül TaeHyungot. Nem hozzá mész. -fogta meg kezem Cho.
Bólintottam és átöltöztem. Már elég későre jár, remélem nem zavarom.
Choa szemszögéből*
Mikor Hy elment akkor ketten még ott ültünk. Nekem csupán az volt ennek az indoka, hogy kényelmes a szék és lusta voltam felállni. JungKook meg énekelt és telefonozott. Figyelembe se vette, hogy vigyorgok rá.
-Gyönyörű hangod van! -tettem le fejem.
-Fürdünk együtt? -egyszerre akadt a torkomon egy csomó és vágtam be könyököm a szék hátának. Nagyot nyeltem és csak bólogattam.
Ijedt fejjel álltam fel és a fürdőbe mentem. Jó, fehérneműbe nem érdekel ha lát, de meztelenül. Sokkot kapva nyitottam meg a meleg vizet. Nyomtam bele egy csomó tüsfürdőt.
Tükörbe néztem és összeszedtem az összes energiám. Szemhéjam lecsuktam, de ki is pattant mikor átfonta karját derekam körül.
Tükörbe néztem és elmosolyodtam. Nyakam kezdte puszilgatni, közbe nadrágom gombjával szarakodott. Szívni kezdte az érzékeny bőrt. Az egyik ruha anyag már a földön volt. Keze a bugyi peremén, de megelőztem és felé fordultam.
-Előjáték? -súgtam fülébe és semmi válasz csak a mosdóra ültetett. Levettem pólóját. Végig mértem, mert elég rég láttam. Csókba kezdtünk. Nyelvem utat tört magának. Kényesztetni kezdtem.
-A..akarlak! -nyögte ki. Ajak párnáim végig nyalta. Teljesen beindít. Hátrébb löktem, fejem lehajtottam. Leugrottam. Bambàn nézte mit csinálok. Pár nap múlva karácsony, utána nem sokára szülinapom. Itt a megfelelő pillanat. Beválalom. Megfogtam csuklóját és a szobába kezdtem el húzni.
-Vezess! -húztam körmöm hegyét végig nyakàn.
Óvatosan fogta meg derekam és már az ágyon voltunk. Keze pólóm alatt volt. Melltartóm szerette volna kicsatolni és egy nagy küzdelem után hallottam, hogy kipattant a csatoló. Lassan húzta le rólam, a keze visszavándorolt. Rátette tenyerét. Csókja mindent elárult. Kíván, szeret. Nekem ettől nem kell több. A pólótól is megszabadított. Nem sok minden fedte már a testem. Alaposan végig mért. Ő lát így elsőnek. Ujjaim nadrág fűzőjéhez tévedtek. Lábam segítségével nehézkesen vettem le róla. Teljes testével rám feküdt, csak fejét támasztotta. Csuklómat erősen leszorította. Kulcsontom felett és alatta biztos lesz egy csomó lila folt.
Ahogy rajtam volt, nemi szervünk egy párszor érintkezett. Hátán erős karmolásokat hagytam. Megpróbálkoztam a nyakszívással. Szívem kihagyott egy ütemet. Alsó fehérneműm kezdte lefelé húzni. Erősen haraptam rá puha bőrére.
Hangos nyögés hagyta el száját.
-Még van lehetőséged más utat választani. -húzta végig tenyerét felső testemen.
-Nem szeretnék mást. -szorítottam le szemhéjam. Egy mozdulattal rántotta le rólam az utolsó anyagot. Hátam már tapadt a paplannak az izzadtságtól. Bátorságot véve, letoltam boxerjét. Egy pillanatra megakadt a szemem amit láttam. Paradicsom vörös lehettem. Mielőtt tett volna valamit egy csókba kezdett amit vehettem egy utolsónak is ebbe a világba. Szinte, mint a mágnesek. Alig akartak elválni egymástól ajkaink. Kaptam egy comb szorítást.
Férfiassága belém hatolt. Hangos hangot adtam ki számon. Örülök, hogy Hy nincs itthon. Elősször fájt, de mikor még kétszer megismételte ezt, elviselhető volt.
Végsőként kaptam egy haj borzolást és egy arc puszit.
A fehér, egyszerű paplant magamra húztam. Tenyerem arcomra temettem. Az ágy másik oldala besüppedt. Ránéztem. Szétterült. A fáradtság elnyomott. A lélek kiszállt belőlem egy kicsi időre. Felé fordulva aludtam el.
Másnap reggel*
A napsütésre keltem. Nem volt mellettem senki. Egy kék, selyem köntöst kaptam magamra.
Amint kimentem két vigyorgó és egy huncut mosolyú arc fogadott.
-Legközelebb hallkabban! -röhögött TaeHyung akinek az ölébe ült Hy.
-Majd meglátom ti milyen hangosak vagytok. -puffogtam és félénken mentem Kookot megölelni. Ölelgetős kedvembe vagyok. Akár egy idegent is szívesen megölelnék.
-Jó volt? -mondta hallkan amit szerintem csak én hallottam. Felkuncogtam és fejem mellkasába fúrtam.
-Elmegyünk valahova? -tette fel a kérdést Tae.
Megrántottam a vállam. Felőlem mehetünk akár hová.
-Van egy motoros hely. Elnézhetnénk oda. -ajánlotta JungKook.
Vigyorogva bólogattak.
A motor az amit utálok. Bármikor meghalhatsz és ez szörnyű.
Remélem Süti nem akarja kipróbálni.
-JungKook! Te ugye régen motoroztál nem? -húzta magához Amit. Szúrósan néztem az említett fiúra.
-Ja. Csak abbahagytam. -mivel közel voltam hozzá megcsapta az orrom a cigeretta szag.
-Cigiztél? -néztem csillogó szemeibe. Nem zavar, mert eddig is eltűrtem csak az utóbbi időbe nem éreztem rajta. Akkor mondja meg.
-Öhm...igen. -forgatta meg szemét. -Zavar? -simított végig hátamon.
-Nem, dehogy. -mosolyogtam.
Egy farmer és egy fekete trikó volt a soros. Hajamat leengedve hagytam.
Négyen indultunk el az éjszakába. JungKook kezemet szorongatta. Mintha
feszült lenne.
Nem kérdeztem tőle semmit. Duzzadt ajkait kezdtem el szemlélni.
A két jó madár hátul vinnyogott.
Egy utcával arrébb már hallottam a hangokat.
A sok lány egy mini szoknyába és egy melltartóba feszít. Láttam, hogy Hy ideges. Én sem voltam nyugodt állapotban.
-Szia JungKookie! -most kaptam agyvérzést. Gyors fordulatot véve próbáltam kifújni a bent maradt levegőt.
-Már megint itt vagy Minzyke? -tettem keresztbe kezem mellem alatt.
-Sajnos te is. Versenyzel? Nem győzöl le úgysem. -végig pillantottam a motor soron. Ezt még úgy megbánom.
Egy üres járgányhoz mentem, atlétám levettem. Földre hajítottam. A lányra néztem akinek égett a bosszú a szeméből.
Fogalmam sem volt, hogy kell kezelni a szerkezetet. Kezem rá helyeztem a kormányra. Elhangzott az a bizonyos 'start' szó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése