2016. január 23., szombat

1. évad: 12.fejezet






JungKook szemszögéből*

Ahogy megláttam a videót könnyeim folytak. Ki volt képes végig nézni és le is videózni? Ismeretlen számról küldte. Nem ismerem a helyet. Oda kell mennem.
Én hibám! Én lehetek ilyen hülye.
-Mi bajod? -legyezgette kezét előttem V.
-Gyere velem. Siess! -sürgettem.
-Hova? -kapta fel nagy gyorsaságba cipőjét.  Hevesen nyomkodtam a lift gombot, hogy gyorsan jöjjen, de tudom hiába. Tae egyfolytába csak kérdezősködött, nekem annál jobban volt sírógörcsöm.
Elindultam a bevásárló központ irányába. Szerintem akörül kell lennie valahol. Tempót futásra váltottam.
Üresek voltak az utcák szerencsémre, így gyorsabban találom meg.
Halk nyöszörgéseket hallottam tőlem 500 méterre.
Szívem összeszorult és legugoltam a lány mellé.
-Hívj mentőt! Csináld! -kiabáltam V-nek aki nagyjából sejtette a dolgokat.
Ölembe vettem. Pólója fel volt csúszva amin rendesen látszóttak a foltok. Ajkai véresek voltak. Nem tudom kik voltak, de kicsinálom.
-Mi történt JungKook? Honnan tudtad? -ült le TaeHyung.
-Valaki le videózta ahogy megverték. Három csaj, elég durván. -néztem az alvó lányra.
-Azta. Miért? És minek neked? -tette sorra a kérdéseket.
-Nem tudok semmit ne kérdezd. -megpillantottam a mentőt. Bementem vele a kórházba.
A beteg szobába fektették.
Az orvos holnap reggel jön. Az ágy mellé húztam egy széket és úgy aludtam el.

Choa szemszögéből*

Éles fej fájásomra keltem. Nem volt ismerős a hely. Látásom kissé homályos volt öt perc után is. Magam mellé néztem. Kezemen egy ismerős érintés pihent. Próbáltam felülni, de nem ment. Nagyjából emlékszek a tegnap estére. Addig tiszta, hogy szétvertek, de hogy-hogy kerültem ide az már nem ugrik be.
-Hogy vagy? -hallottam JungKook hangját.
-Jól. -igazából pocsékul, de nincs kedvem sajnáltatni magam. -Segíts felállni.  -megfogta két kezem, majd' derekamon összekulcsolta kezét és már földön is voltam. Tükör elé másztam. Legszívesebben szét tört volna szegény. Falnak mentem saját magamtól.
-Borzalmasan festek. -ajkaim szépen felvoltak duzzadva, szemem alatt már-már kékes, zöld folt ékeskedett. Jól megcsináltam.
-Nem. Te mindenhogy gyönyörű vagy. -állt meg hátamnál. Mentem volna, ha engedett volna. Néztem rá kérdően, de már csak azon kaptam magam, hogy ajkaimon van. Nem tudom hanyadjára csináljuk meg ezt egymással, és nem tudom miért jó ez. Tudja, hogy kapható vagyok rá és ki is használja, de most nem engedem.
-Nem csókolhatsz meg mikor kedved tartja JungKook. -akár mennyire is szeretem, ellöktem magamtól.
 -Tudtommal nem vagyunk együtt és nincs "barátság extrákkal". -mutattam idéző jelet.
-Jó, jó. Bocs főnök. Akkor minek csókolsz vissza? -talán azért, mert szeretlek te barom.
-Nem mindegy?! -köhintettem.
Megforgatta szemét és nem is szólt hozzám sokáig. Flegma herceg!
Bejött az orvos. Közölte velem, hogy két bordám megrepedt. Befáslizta és haza is engedett. Örültem neki. Nem csípem a kórházakat.

Haza taxival mentünk. Nagyon örültem, hogy vigyázott rám.
Végig segített minden mozdulatba.
-Köszönöm! -ültem le. -Nektek mikor lesz szabad időtök? Majd egy jó estét tarthatnánk. Jönnének Jeniék is.
-Jövőhét szombat. Neked jó? -kérdezte mosolyogva.
-Igen.  -nyomott puszit arcomra és elment.
Unatkozok. Eszembe jutott, hogy van laptopom, így egyből próbáltam rohanni érte. Írtam egy e-mailt a két tanárnak, hogy nem tudok menni a héten. Alig várom már a debütálást. Hányan fognak hallgatni? Szeretni?
Mi lesz velem és JungKookkal? Aish miért nem lássuk a jövőt?!
Gondolkodásom nagy dübörgés zavarta meg.
-Megyek már! -ordítottam. Oda sétáltam és döbbenetemre Jeni ugrott rám.
-Áú! -jajgattam.
-Bocsi. -engedett el. -Hogy vagy? Mi történt?  Mondta JiMin. -vakarta meg tarkóját. Miért kell sajnálni? Meg vagyok anélkül is.
-Jól vagyok. -mosolyogtam. -Semmi érdekes nem volt. Lehetne, hogy ezt most félre tegyük? -forgattam fejem.
-Igen. Hoztam neked valamit. -tartott kezébe egy telefont. -Úgy hallottam balfaszoskodtál és telefon nélkül nem lehet meglenni, így tessék. -fel visítottam. Úgy örültem neki. Méghozzá nem is gagyi. Sőt!
-Köszönöm, köszi! -húztam magam mellé.

Tesztelgettem a készüléket, közbe lőttünk egy-két képet is.
-JiMinnel találkoztál? -kérdeztem széles mosollyal.
-Nem, nem is tervezem. Megint fájna elköszönni tőle. -szomorodott el.
-Jövőhéten szabadok lesznek ők is én is. Egész hétvégén. Mond meg Hynek, hogy gyertek. -fogtam meg kezét.
-Úú de jó! -tapsikolt. -De most mennem kell. -ölelt meg. Pár búcsúzó szót megemlítettünk és bent sem volt.

Kaptam egy SMS-t, amibe az állt, hogy:
"Kedves Choa kisasszony! 
  Holnap fotózásra kell jönnie délre. Hallottuk mi történt, de ez halaszhatatlan."
Igazából szeretem magam fotózni, de ha valaki más akar lefényképezni az nem a kedvencem.
Mivel holnap sok dolgom lesz és fáradt is voltam, bedőltem az ágyba és már aludtam is.

Reggel*

Kapkodtam az ébresztő kikapcsoló gomb után, de semmi eredmény.
Nem volt sok kedvem felkelni, és az oldalam is fájt. Sajgott, de viszont vidám voltam. Dúdolgatva mentem ki a konyhába. Nem jó egyedül. Kéne mellém szobatárs.

Egy kereszt mintás testnadrágba, keresztes pólóba indultam el a fotózásra. 

JungKook szemszögéből*

Hallottam, hogy Choanak fotózása lesz. Megkell néznem. Nem hagyhatom ki. Főleg ha valami durva szerelés lesz rajta.
Jint hívtam el magammal.
-Milyen fotó szar ez? -csapkodott kezével a levegőbe.
-Ha jól olvastam valami 'famele groupos' hülyeség. Néztem már erről műsort. Cuki, szexi,  vesznek fel. -kaptam fel cipőm.
-Nagyjából értem, miért akarsz oda menni. -és még nem kanos.
Nem feleltem csak vezettem az idősebbiket.
-Azthiszem ez az. -jelentettem ki, majd' bementem.

Choa szemszögéből*

Háromszor kell öltöznöm. Az egyik már megvolt. Elég jól ment.
A következő egy nagyon rövid fekete, szegecses rövidnadrág volt haspólóval együtt, magastalpú cipővel. Hajamat kissé összekócolták és vissza is vándoroltam ahol fényképeztek.
Megmutatta, hogy-hogy csináljam a pózokat.
Meg pillantottam Jint és JungKookot az ajtó félfálba. Zavarba jöttem Kook bámulásától. Persze Jin is néha-néha rám tekintett, de inkább telefonját nyomkodta.



Jin szemszögéből*

Teljes mértékben megértem Kookiet. Dög a csaj, engem annyira még sem foglalkoztat.
A makneanak tátva, csorgott nyála.
-Csukd be a szád! Bele repül a légy. -csaptam álla alá.
Nem reagált inkább tovább bámészkodott. Csóri lányt úgy zavarba hozza. Igazából nem értem ezt a srácot. Mindig mindenkit megszerzett magának, de Choa nem könnyű számára.
-Hát ti? -pattant elénk az említett lány. JungKook közelebbről végig mérte. Kicsit bokán bicentettem, hogy vegye a lapot.
-Jöttünk megnézni! -virult Kook.
-Én meg át öltözök és mehetünk. -terült el egy nagy mosoly a lány arcán.
Mi közben sétált a lány, végig  fenekét bámulta. Lassan elkezdtem tapsolni.
-Csak erre kell? -_dőltem neki az ajtónak.
-Ha arra kellenne küzdenék érte? Már lassan, hogy két hónapja nem voltam csajjal. Miatta. -tette keresztbe kezét.
-Hát egy darabig nem is leszel. Ha összejönnétek biztos nem akarná egyből.

Choa szemszögéből*

Nem tetszett Kookie bámulása. Teljesen zavarba ejtő volt. Miért jöttek egyáltalán?
-Hát ti? -mentem oda hozzájuk.
-Jöttünk megnézni. -vigyorgott JungKook.
-Én meg átöltözök és mehetünk. -mosolyodtam el és az öltöző felé vettem az irányt.
Egy fiatal lány segített mindenbe. Magasabb volt nálam, hosszú fekete haja volt. Ismerős volt az arca és a hangja. Ő az egyik aki megvert. Elhúzódtam tőle, gyorsan elintéztem a dolgom és rohantam is ki. Vajon tudja ki vagyok? Most úgy fejbe basznám egy kalapáccsal. És még volt pofája kedveskedni.
Kicsit látszott rajtam a düh, mert Jin meg is kérdezte mi bajom, de inkább lehiggadtam.
Teljes lendűletből csaptam ki az ajtót. Jin bedugta a füllhallgatóját és kizárt mindent a világból. JungKook hirtelen mozdulatból elkapta a kezem és összekulcsolta enyémmel. Olyan jó érzés töltött el. Legalább ilyenkor magam mellett tudhatom. Leállt minden érzék szervem. Legszívesebben helyben estem volna össze.
-Nagyon durva vagy idegesen. -jegyezte meg a mellettem lépdelvő fiú.
-JungKook mondanom kell valamit. -tördeltem meg újjom.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése