1. évad: 7.fejezet

Nem tudom hanyadjára nyomtam ki az ébresztőt, de nem akarta abbahagyni így inkább kikapcsoltam, viszont már nem tudtam vissza aludni. Lementem Aminak meg magamnak készíteni egy kávét.
Felvittem neki. Már fent volt, heatset a fülébe és nagyon gondolkozott.
-Ó hát te? -vette ki füléből és elvette a bögrét amit felé nyújtottam.
-Azt hittem még alszol -mosolyogtam.
-Én már ilyenkor javába fent vagyok -elnevettem magam, mert szája tiszta habos lett. -Mi az?
-Habos lett adtam oda neki egy zsebkendőt.
Egy kis csend után felhoztam témának az estét.
-Mit veszel fel? -kérdeztem.
-Miniruhát. Ahogy te is -vigyorgott. Semmi bajom nincs az ilyen ruhákkal, de lehetne hosszabb is egy nagyon picit.
-Csak a te kedvedért -vettem ki köntös zsebemből a telefonom.
-Magassarkúval -vigyorgott rám. Biztos, hogy nem.
-Tornacipő -kacsintottam.
-Viccelsz igaz? -nézett rám fogyatékos fejjel.
Mindent felhúzok, de a magassarkút azt nem. Nem bírok benne menni. Tíz perc után már nyavajgok, hogy fáj a lábam. Torna csuka. Azt szeretem. Nem érdekel, hogy fog kinézni a ruhához akkor is azt húzom. 
Remélem nem leszek nagyon részeg.
Egyszer voltam még csak. Mikor elballagtam. És azt is remélem, hogy nem csinálok semmi ökörséget, mert utána biztos meg fogom bánni. A fiúk szerintem már jártasak ebben.  Nem hagyják hogy valamit csináljak.

A nap további részét fetrengéssel töltöttem.
-Hé Choa! -kiabált át szomszédom. -Nekünk kell menni a fiúkhoz -remek. Lehetnének olyan udvariasak, hogy ők jönnek.
-Gyere! Készüljünk. -ordítottam vissza. A napba ezt a pillantatot vártam. Átjött és neki kezdtünk.
Én egy háromnegyedújjú miniruhát vettem fel amire rá volt feliratozva, hogy 'Tokyo' és pöttyös volt a szoknya része. A félcombomig ért le.
Hajamat kivasaltam és aztán sminkelni kezdtem.       Leszaladtam a  fehér cipőmért és fel is vettem. Szerintem jól nézett ki együtt.
 -Készen vagyok! -estem be ajtaján.
Barátnőmön egy rövid, rózsaszín csíkos miniruha ékeskedett.


Kopogás nélkül berontottam. Persze rosszkor, mert JiMin épp egy szál alsóba szaladgált.
-Wáú! Fiúk! Jött két szépség -kiabált.
TaeHyung egyből kiszaladt és ölelgetni kezdték egymást. Összeillenek. Csatlakozott JungKook. Szégyenlős voltam. Fejem lehajtva sétáltam elé. Egy fekete csőgatya volt rajta, és egy fehér ing ami nem volt még begombolva. Illatát beszippantottam. Nagyon jól nézett ki.
-Gyönyörű vagy -hajolt fülemhez. Kicsit csikizett, és egyben elszálltam a földről. Éreztem ég az egész arcom. Hogy ne lássa inkább megöleltem. Egy fejjel magasabb volt szóval lábujhegyre kellett állnom. Félmasodpercig tartott ez a pillanat, mert észrevettem, hogy JiMin, TaeHyung, Ami úgy néz minket, mint akik nem láttak még embert ölelkezni.
-Nézz hátra -suttogtam halkan Kookie fülébe.
-Tudtommal nem mozi film -karolt át egyik kezével majd elhúzott szobájába.
Ölelése olyan jól esett.
-Miújság? -kérdeztem közbe leültem az ágyra.
-Részeg leszel? -nevetett.
-Nem tudom. Attól függ. -álltam fel. Nem bírtam ülni seggemen. Annyira várom már, hogy menjünk.
Még egy pár dolgot megigazított magán, felvett hozzá egy fehér snapbacket.
-Végre már! -csattant fel J-Hope.
-Jólvan az előbb még kint se voltatok. -mondta JungKook. Sugan akadt a tekintettem és csak megforgattam szemem. Hogy bír még ezek után rám nézni? Rühellem.


A bejáratnál már megcsapta a hangos zene a fülem. Bementünk, leültünk az egyik helységbe. Egyik oldalamon TaeHyung ült a másikon Ami. Rap-Monster hozott kilenc poharat, és egy csomó piát. Ma jól fogom érezni magam. Elhatároztam. Nem érdekel semmi.
Megtámadtam a Wishkyt és öntöttem egy keveset. Rajtam kívül TaeHyung és Jin ivott velem együtt ilyet. Egyszerre lehúztam. Elsőnek lehet nem ezt kellett volna, mert majdnem kitaccsoltam.
V mellettem egy csomót pofázott. Jártatta hülyeségét. Ránéztem barátnőmre aki csak nevetett és zavarba volt. Egymás után jött a sok alkohol, de még éreztem, hogy jöhet. J-Hope kitalálta, hogy táncoljunk. Nem ellenkeztem. Felmásztam az asztalra és onnan ugrottam le ha már nem voltak képesek arréb mászni.
Lassacskán mindenki bulizott.
TaeHyung és Ami egymásnak estek én meg jót vihogtam rajtuk.
JiMin elkóborolt valahova csajozni.
Suga is így tett.
Jin, JungKook, Rap-Monster meg én maradtunk. Üvöltöttem a zenét. Lábaim kezdtek zsibbadni. Jinen és RapMonon nem látszott semmi. JungKookon már kezdett valami beütni. De nekem végleg annyi.


Másnap reggel*

Zsibolygó fejfájásomra keltem. Lassacskán kinyitottam a szemem, de fogalmam sincs hol vagyok. Kitisztúlt teljes mértékben a látásom és rájöttem, hogy JungKook szobája. Jobbra-balra néztem, de sehol senki. Semmi emlékképem a tegnapról. Felálltam. Semmi nem volt rajtam csak a fehérnemű. Úristen! Mit csináltam? Kikaptam Kookie szekrényéből egy fekete pólót ami fenekem aljáig ért. A tükör előtt a hasamon egy zöld foltot fedeztem fel, nyakamon pedig egy lilát. Két helyen. Nem tudok semmiről. Remélem Jin és RapMon tudnak segíteni. Vagy JungKook, bár ő is totál bevolt állva.
Kimentem.
V ülébe HyAmi ült és sutymorogtak, majd rámnéztek és felkuncogtak. JiMin is ezt tette csak ő épp a földön terült el. JungKook az asztalba verte bele a fejét. Legidősebb fiú elnémult.
-Mivan veletek? Mi történt? Nem emlékszem semmire -túrtam bele hajamba.
-Hát öhm. Az van, hogy ha mi nem vagyunk akkor már elvesztetted volna azt amit nem kapsz vissza. -beszélt V vigyorogva. Mi a szar?
-És ezen röhögsz? Mi? Hogy? -ültem le a nappali közepébe és meredtem magam elé.
-Szószerint, JungKookkal faltátok egymást. -ránéztem szegény említett fiúra.
-Várjatok! -kezdett össze állni a kép.

"Miután kitomboltam magam JungKook ölébe ültem, vele szembe. Haját kezdtem el piszkálni ezekután arcát végig pusziltam. Ajkait vettem célpontba. Nyelvem utat tört magának, és nem állt ellent. Szenvedélyes csók csatába kezdtünk. Belemarkolt fenekembe én pedig felszisszentettem.  Felállítot, hogy menjünk táncolni. Karom átkulcsoltam nyaka körül, ő pedig derekamra tette kezét. Körözni kezdtem csipőmmel és csak ennyit mondott.
-Megfogod bánni. -mondta halkan.
-Nem fogom. -tévedtem nyakára majd bele haraptam. Egy sóhajtással elintézte..."

-ÁÁÁ -sikítottam fel. -Nem hiszem el! Mit csináltam?! -temettem fejem tenyereim közé.  Hogy fogok szemébe nézni? Milyen lesz ezután a barátságunk. Így már mindent értek. Kook rámnézett és én is rá. Ismét paradicsommá vált fejem.
-Gyerekek nem volt elég? -gúnyolódott ChimChim. Pont ő hiányzott.
Visszamentem szobába és sírni kezdtem.
Hallottam, hogy valaki bejött.

JungKook szemszögéből*

Jin amit mondott, fel sem akartam fogni.
Tényleg majdnem lefeküdtem életem szerelmével? Úgy, hogy nem is emlékszek rá?0 Nem fair. Szegény lány mit fog szólni ehhez. Fejemet asztalba kezdtem el ütögetni.
Hallottam, hogy szobámból kilépett Choa.
Elfog távolodni tőlem ezentúl. Bár, megjelöltem a területem.
Amint közölték vele elszörnyedt. Én se reagáltam volna másképp.
Biztos rendesen átkoz. Visszavonult. Nekem se volt már kedvem hallgatni viccelődéseiket.
Késztetést éreztem arra, hogy vigasztaljam meg.
-Csak okosan a barátnőmmel! -fenyegetett meg Ami. Kínos lesz.

Sír. Rossz így látni.
-Ch..Choa. -félve ültem le mellé. -Nagyon sajnálom.
-Mit sajnálsz? Ezt inkább nekem kellett volna neked mondanom. Nem tudom mi ütött belém. Részeg voltam, ahogy te is. Én nem akartam. -nézett rám kisírt szemekkel amitől szívem szakadt meg. -És ha hazudtak volna? Tényleg nem történt meg? JungKook...-Choa ajkai egy 'o' alakot formáltak.
-Nem hiszem, hogy hazudtak volna.
-És ha elvesztettem? Úgy, hogy nem is emlékszem? -borult mellkasamba, sírva. Lelkiismeret furdalásom volt. Biztos, hogy nem történt meg, mert emlékszik Jin vitt ki.
-Figyelj! Ittasak voltunk. Gondoljunk arra, hogy való esetbe nem történt volna meg. -de fájt ezt nekem kimondani.
-Rendben. Összekaparom magam. -mosolygott. Szétesve is gyönyörű.
Nem ugorhatnánk arra a részre ahol boldogok leszünk?
Első ilyenem. Sose voltam ennyire szerelmes. Rendesen feltúrta az életem. És a szívem.
Mikor mondhatom el neki? Aish!

Choa szemszögéből*

Fürdőbe mentem
 Vagy is mentünk. A csapnak neki száguldottam, fellökve Kookiet.
-Hé! -nyavajgott, én meg csak nevettem. Egy pici vizet ráfröccsköltem. Türelmesen várta, hogy kész legyek, de én mégtöbb vizet csaptam rá.
-Legyen harc! -hajolt a kád felé és a zuhanyt megnyitotta.
A hajam tiszta víz volt. A póló is kapott vizet. Fekete és teljesen átazott. Egy kádnyi vízbe taposgáltam.
-Zárd el! -röhögtem. -JungKook! -visítottam, de még mindig kacagtam.
Pár perc könyörgés után elzárta. Hát ő se kicsit vizes.
-Ha megfázok a te lelkeden szárad! -mutattam rá. -fogtam egy törölközőt és kezébe nyomtam.
-Mit csináljak ezzel? -tartotta úgy ahogy oda adtam neki.
-Törölj meg! Ha már össze vizeltél. -kacsintottam.
-Hol drága hercegnő? -gúnyolódott.
-A hátam.- vigyorogtam. -Ja és te szárítod meg a hajam.
-Mi? Nem. Te kezdted. Ne engem hibáztass! Én csak vissza adtam. -magyararázkodott, én meg derekamra tettem egy másik törlőt, hogy letudjam venni a pólót. Rámnézett egy meglepődött fejjel és inkább megse szólaltam. Éreztem a szúrós anyagot hátamon.
-Köszi. -vettem fel vissza pólót. Pont benyitott HyAmi.
-Öhm...zavarok? -kuncogott.
-Nem! -vágtuk ra egyszerre JungKookkal. Arcomon elő jött két pici pír majd JungKook rám nézett.
-Miért akar mindenki összehozni veled? -nevettem kínosan. Kiviharzott. Nem mentem utánna, mert úgy sem mondaná el. Inkább hagyom.

HyAmi szemszögéből*

-Hova mentek ezek? -kérdezte JiMin.
-Szerintem a fürdőbe. -mondtam ijedten. -Igaz nem csinál Kook vele semmit? -álltam meg JiMin előtt.
Csak ketten voltunk, mert J-Hope, Jin, TaeHyung elmentek boltba.
Én pár nap alatt nagyon megszerettem őket. Mindenki kedves. Choa-t nem értem. Mindig panaszkodott rájuk.
-Nem, JungKook nem tudná megtenni vele. -csapott szájára.
-Mi? Mit tudsz? -mentem önteni magamnak üditőt.
-Hát izé...JungKook szerelmes belé. -túrt bele a hajába. -félre nyertem. Így már mindent értek.
-Szerinted MiHinek tetszik? De akkor miért ellenez mindent? -fogtam a fejem.
-Kérdezd ki és szólj nekem. -kacagott. -Mert fél, hogy megbántsa.
-Elsőnek neked fogok. -kacsintottam. -Megnézem mit csinálnak.
Lassú léptekkel a mosdó felé vettem az irányt. Gyorsan, minél hamarabb benyitottam.
Choa épp pólóját vette fel.  Mit csináltak vajon? Ki kellessz faggatnom.
-Öhm...zavarok? -dugtam be a fejem, JiMin meg jót nevetett.
-Nem! -vágták rá egyszerre. Cho feje tiszta piros. Gyanúsak. Becsuktam az ajtót.
Pár perc múlva kiviharzott Kookie. De édes mikor ideges.
-Nektek meg mi bajotok? Nem lehet az embernek lány/fiú barátja. Nem lesz egy darabig több köztünk. -kiabált, de még is halk volt. Szomorú arcával vonult a szobájába.

JungKook szemszögéből*

Mikor levette pólóját Choa azt se tudtam hova nézzek. Nem szégyenlős az biztos. Így kelletett végig állnom a hátánál.
Amikor Ami benyitott ideges voltam. Kopogni luxus.

Kimentem, ki is osztottam őket. Tudom JiMinie is benne volt.
Jobbnak láttam, hogy be menjek  szobába. Hagyjanak pár percre békén, de a nagyságos asszonynak bekellett jönnie.
-Mit akarsz? -mentem szekrényemhez kivenni egy nadrágot, mert csak pólóba és egy boxerbe szaladgáltam.
-Figyelj! Tudtommal nem tettem semmit amiért haragudnod kéne rám. Csupán beakartam menni egy fésűért, de ti épp dolgot inzéztetek. -nevetett. Nem tudom mi olyan vicces. -Amúgy azt szeretném közölni, hogy tudom szerelmes vagy belé. Ezzel azt akarom  mondani, hogy bármit elmondhatsz nekem. Segíteni tudok vele kapcsolatban hidd el! -ült le az ágyra.
Gondoltam, hogy ChimChimnek eljár a szája.
-Egy: nem csináltunk semmit. Kettő: megoldom magam, csak azt derítsd ki, hogy teszik-e neki. Ennyi elég. -tartottam felé kezem, kézfogásra.
Bólintott, és kiment.
Sajnálom, hogy bunkó vagyok mindenkivel, de ezt váltsa ki belőlem.
Ha majd egyszer enyém lesz ígérem jó fej leszek.

Choa szemszögéből*

Felöltöztem, elintéztem magam. Vagy félórát biztos a tükör előtt áltam.
-Megjöttünk! -ordított Hoseok.
-Mi meg mindjárt megyünk. -kiabáltam ki, majd' kimentem. -Igaz Hy?
-Igen. -nézett szomorú arcú V-re. Odament hozzá és megölelte.
-De cukik. Nem? -súgtam mellettem álló Kookienak.
-Ja. Nagyon. -nézte őket karba tett kézzel. Olyan fura.
-Nem hittem volna, hogy TaeHyungnak lesznek érzelmei. -JungKook gyönyörű két szép, fekete szemébe néztem. Nem szóltunk csak néztük egymást. Senkit nem hallottam/láttam csak is az ő íriszeit.
Ezer évig tűnt ez a pillanat, de csak egy percnyi volt. Arra lettem figyelmes, hogy JiMin mellettünk áll és néz. Körbe néztem a társaságon és mindenki így tett. Megelőztem a cikizést így felkaptam telefonom és kiviharzottam.
Lépteket hallottam hátam mögül. Remélem nem JungKook. Nem akarok vele találkozni most.
-Hé! Várj már! -rántott vissza barátnőm. -Mivan veled?
-Az van, hogy ő állandóan zavarba tud hozni, mikor találkozik tekintetünk megőrülök. Ha vele vagyok boldognak érzem magam. Magam se tudom mi bajom van.
-Szerelmes vagy? -ütött egyik újjával vállon.
-Nem, nem vagyok. Pár napja ismerem. Csak tetszik. Méghozzá nagyon. De mi értelme van? Sose nézne egy olyanra, mint én.
-Bolond vagy. A vak is lássa, hogy odáig van érted- meg vissza. Összeillenétek.
Mindketten köcsögök vagytok, idióták, te szép ő helyes. -tapsikolt.
-Hagyd abba! Nem lesz semmi extra velünk. Maradunk barátok. De menjünk már! Kikell pihennem magam holnapra. -mentem fejem után nem törődve mit beszél hozzám.

TaeHyung szemszögéből*

Senki nincs itthon csak én meg JungKook.
-ELJÖTT A LELKIZÉS IDEJE! -rohantam ki a szobámból a nappaliba.
-V ne már! Legszívesebben felgyújtanám magam. -úgy érzem, hogy neki most egy lelki támaszra van szüksége.
-Ne beszélj butaságot haver! Inkább mond el. -ültem le mellé.
-Kikészít a csaj! Ma úgy álltam a hátánál, hogy csak fehérnemű volt rajta és a derekára kötve egy kendő. És ahogy egymás szemébe nézünk MINDIG megfagyunk. Észre vettem rajta is. Nekem hazudhat, de magának nem. -szegény srác.
-Ha így folytatod ráunsz. -legyintettem.
Gyönyörű Choa, jófej. De JungKookot teljesen megváltoztatta. Mondjuk nem ő tehet róla. Kook érzelmei utat állnak. Az én szerelmemmel majd összeboronáljuk őket.
-Küzdök érte. -nem szólaltam meg. Ez alatt a mondata alatt lesokkoltam. Ő? Küzd egy lányért? Nagyon megbecsülheti Choa.
-Amúgy észrevetted, hogy ez a két lány teljesen megváltoztatta az egész bandát? NamJoon már nem erőszakos, Jin nem flegmázik, JiMin sokkal érzékenyebb és lelkizős lett, mi ketten fülig szerelmesek, Suga meg..Suga már tegnap este ótta felszívódott.
-Észrevettem és nekem így sokkal jobb. -mosolygott. Ezt a srácot ismertem meg nem a szomorút.
-Addig ilyen kedvű leszel még nem lesz melletted?
-Azthiszem. És veletek mizu? -elővette Iphone 5s-t és Instara rakott ki egy közös képet Choval.
-Szerelembe estem. Tudod a zene amit írtál. 'Only fools fall for you' -énekelni kezdtem. -Csengőhangom. Ja és várok! -tettem karba karom.
-Remélem nem mutattad senkinek. -forgatta meg szemét. Nem tudom mit rinyál! Gyönyörű hangja van. -Mire vársz?
-Nem mutattam. -nyújtottam ki nyelvem. -Hogy igent mondjon. Mert még hivatalosan nem a barátnőm. -vágtam be a durcát. -Nem tudom miért nem válaszol már. Végig beszéltük a dolgokat már azt is mondta, hogy 'szeret'. Lányok! Csak a baj van velük.
-Az szép. -röhögött ki.
-Meg se szólalj! -boxoltam vállba.
Beszélgetésünket JiMin zavarta meg.
Egy lánnyal ment csókolózva be a szobába. Elröhögtük magunkat.
Rezgett Kookie telefonja.
Choa írt üzenetet.